Ha fordul a kocka...
Vytvorený: 2010. 03. 28.
Ma reggel egy szem jóanyámmal szalonnáztunk (na, ha ezt az edzőm tudná, kinyírna… :oD), és egy kedves emlékem ismét előjött, s elmerengtem rajta picit reggeli után, a kávém felett.
Kis tök koromból (igen, egy akkora benga mint én is volt tökmag) az egyik kedvenc emlékem, amikor nagyapámmal ülök a reggeli nap első sugarainak koszorújában, a konyhaasztalnál, és szalonnázunk. Ahogy azt kell: friss, még meleg kenyér, hagyma, paprika és paradicsom társaságában. A bögrékben gőzölgő tea és tejeskávé. Nagyapám kezelte a kést, gyártotta a katonákat kettőnknek, és én nagy vigyorral a fejemen tüntettem el őket az arcom mögött…
- képváltás -
Kb. negyedszázad múlva, az akkor már beteg nagyapámmal ülünk az ebédlőasztalnál. Ő már nem tudta, így én kezeltem a kést, gyártottam a katonákat kettőnknek, s ő gyermeki mosollyal az arcán tüntette el őket…
Érdekes, ahogy a törődés az idő folyamán megfordul…szerintem természetes, vagy legalábbis annak kellene lennie. Az ember törődjön az övéivel…
Sajnos ezt ma egyre kevesebbet fordul elő a világban…vagy csak én látom így?
Príspevky